"Rengeteget éltem külföldön: négy évet Bukarestben, és négy évet Belgrádban, édesapám révén, aki tudósító. A háború konkrétan akkor kezdődött el, és ez eléggé meghatározza a mostani életemet. Közelről láttam az egészet, és szörnyű látvány volt. A zene ad lehetőséget arra, hogy kifejezzem, mennyire utálom ezt az egész háborúsdit. Négy éve foglalkozom igazából az énekléssel, és azóta van zenekarom is. Nem igazán kaptunk sok lehetőséget arra, hogy játsszunk, és ennél többet szeretnék. Biztos, hogy lesz bennem egy elég kemény lámpaláz, és természetesen alázat is, a zene iránt. Bízom benne, hogy sikerül: nem leszek görcsös, hanem oda tudom rakni magam rendesen!"