Gimnáziumba járok, tizenhét éves vagyok. Nem gondolom magam gyereknek, de még felnőttnek sem igazán: majdnem felnőttként jellemezném az állapotom. A zene játssza az egyik legfontosabb szerepet az életemben, tehát ha nincs zene, akkor gyakorlatilag nem létezem. Az első szám, amit már három évesen adtam elő halandzsázva, egy AC/DC nóta volt. Számomra ez az egész műsor azt jelenti: megmutatni valamit, ami jó! Amit úgy érez belül az ember, hogy önmaga és pozitív…"